Kínkeserves éve volt a magyar gazdaságnak 2023. Az első fél évben recesszióban ragadtunk, az év egésze pedig az utóbbi 30 év harmadik legnagyobb gazdasági visszaesését hozza, ha a mezőgazdaság véletlenszerű felhúzó hatásával nem számolunk. A jó hír, hogy jövőre ennél csak jobb jöhet.
Egy hosszú évekig túlértékelt magyar lakáspiacot talált telibe a száguldó infláció és a megemelkedett kamatkörnyezet 2022-ben, hogy aztán ennek negatív hatásait jórészt a most magunk mögött hagyott évben éljük át. Évtizedes rekordok dőltek meg a lakások és a lakáshitelek piacán: a tranzakciószám 2013 óta nem volt ilyen alacsony, a lakásárak szintén tíz év után most csökkentek először. A 2008-as krach után három év kellett ahhoz, hogy reálértéken akkorát zuhanjanak a lakásárak, mint most egyetlen év leforgása alatt. Bár a lakáshitel-felvételek lefeleződése is a 2008-as pénzügyi válságot idézi, banki indikátorok egész sora bizonyítja, hogy 2023 nem egy újabb magyar hitelválság éve volt. Nem 2008 szelleme kísért minket, és várhatóan jövőre sem fog.
Felemás éven vagyunk túl, de az biztos, hogy 2023 egyik nagy sztorija az infláció volt a gazdaságban. Az év elején még több mint negyedszázados csúcsot láttunk az áremelkedésben, majd az ősz már arról a bravúrról szólt, hogy sikerült 10 százalék alá szorítani az inflációt. Ez persze még mindig lényegesen magasabb a korábbi éveknél.
A ChatGPT új fejezetet nyitott a mesterséges intelligencia történetében, és elindította a generatív AI-robbanást. 2023-ban szinte hetente jelentették be az új AI-modelleket, magyar emberek tömegei kezdtek el társalogni a Chat GPT-vel és gyakorlatilag minden épkézláb menedzsment azon kezdett el lázasan dolgozni, az ő cégük hogyan ülhet fel az AI-vonatra, ez történik éppen Magyarországon is. A mesterséges intelligencia szabályozása közben rohamléptekben követi az eseményeket, az EU máris lépett. Mindennek tetejébe év végén jött a Sam Altman kirúgási dráma. Mutatjuk, miért volt 2023 egyik top sztorija az AI.
Nagyon izgalmas időszakában van az autóipar, masszív kihívásokat és átalakulást hoztak a globális elektrifikációs törekvések, melyek árnyékában egy új globális szereplő kezdett el felemelkedni. A kínai vezetés nagyon jól felismerte az autóiparban kínálkozó lehetőséget és szálkásra gyúrta nemzeti bajnokait, amelyek először a hazai piacukon vették át az irányítást, majd az idei évben már elég erőteljesen a globális törekvéseikre fókuszáltak. Ráadásul az előrejelzések abba az irányba mutatnak, hogy ez még csak a kezdet és a következő 5-10 évben jelentősen átalakíthatják a globális autóipari erőviszonyokat a kínaiak. Ráadásul európai terveikben nagyon úgy néz ki, hogy Magyarország is fontos szerepet kaphat.
Egy globális és egy magyar bankfúziót is feljegyezhettünk idén a gazdaságtörténeti események listájára: egy mini bankválság kellős közepén március 19-én bejelentették, hogy a világ egyik legnagyobb globális bankja, a svájci UBS felvásárlás révén menti meg a csődtől legnagyobb hazai versenytársát, a Credit Suisse-t. E kényszerházasság pozitív ellenpéldája volt a legnagyobb itthoni esemény: május 1-jével egy hármas bankfúzió eredményeként létrejött az ország második legnagyobb hitelintézete, az MBH Bank. Ez utóbbit leszámítva is bővelkedett az M&A-tranzakciókban a hazai pénzügyi szektor két nagy ága: az 1000 milliárd feletti rekordnyereséget elérő bankszektor és a veszteség elkerüléséért küzdő biztosítási ágazat. Nézzük, mi minden történt!
A 2015–2016-os migránsválság óta 2023-ban volt a legsúlyosabb a bevándorlási helyzet Európában, évek óta nem látott számú menekült és gazdasági bevándorló érkezett a földrészre. Eközben az izraeli–palesztin konfliktus újbóli erőteljes kiéleződése Európában is éreztette a hatását, ahol a jobbára muszlim vallású bevándorlók palesztinpárti és Izrael-ellenes jelszavakkal vonultak az utcákra, és több helyen is összecsaptak szélsőjobboldali ellentüntetőkkel. A bevándorlás fokozódása a bevándorlásellenes erőknek kedvezett: Európa-szerte törnek előre a radikális jobboldali pártok.
Fogalmazhatnánk cizelláltabban is, de a lényeg ez marad: „fullba tolta” az állam idén az állampapírokat, és nemcsak a lakossági, hanem az intézmény befektetők számára is. Hogy miért? A hazai befektetői arány és az árazási mozgástér növelése érdekében szerettek volna minél több pénzt állampapírokba terelni. Hogy megérte? A köztes cél teljesült, a lakosság kezében lévő állampapír-állomány sosem volt még ilyen magas szinten, és az intézményi szereplők is jelentős állományt halmoztak fel. De van mindennek árnyoldala is: brutális szintre hízott az államháztartás kamatfizetési kötelezettsége és a kiszámítható befektetési környezeten is csorba esett. Nézzük, mik voltak a főbb állampapír-piaci történések 2023-ban.
Nem véletlenül provokatív a címben feltett kérdés. A 2023-as év költségvetési politikáját látva sokan gondolhatják úgy, hogy nincs is szükség Magyarországon alacsony államháztartási hiányra. Az idei deficittervet kétszer is megemelte a kormány, az egykor fontos célként hirdetett nullás költségvetés mára délibáb lett, mindezek ellenére az állam finanszírozásával nem volt gond, sőt, a piacok látszólag elviselték, hogy elsődlegesen nem fiskális politika szempontjai érvényesültek a kabinetben. Cikkünkben bemutatjuk, hogy miért lenne mégis fontos az egyensúlyi állami gazdálkodás, de ami még fontosabb: az ahhoz tartó út hiteles és következetes képviselete. Vagyis tömören: a helyzet költségvetési fegyelemért kiált, ami most nincs.
Kinyílt a világ, a hazai befektetők is egyre inkább külföldi tőkepiaci sztorikat keresnek, pedig akadnak a magyar tőkepiacon is nagy történetek, és itt most nem a PMÁP-ra gondolunk, hanem az OTP-re, a Magyar Telekomra, a Waberer's-re vagy akár az ANY Biztonsági Nyomdára, amiknek az árfolyama nagyot ment idén.
Az idei év legfontosabb gazdasági sztorija az infláció minden várakozást meghaladó növekedése volt. A pénzromlás ütemének globális emelkedése mellett nagyon kellemetlen jelenség, hogy a hazai áremelkedést belső tényezők is fűtik, ezzel pedig az év végére a magyar inflációs mutató a legmagasabb lett az Európai Unióban. A gyors árnövekedés a keresetek vásárlóerejét csökkenésbe fordította, a jegybanki kamatemelések pedig a hitelpiacon hoztak óriási változásokat.
A sokszorosára dráguló gáz- és áramárak rengeteg iparágba begyűrűznek majd idén és „végső soron a még a rezsicsökkentéssel védett magyar lakosság is meg fogja ezt érezni legalább az infláción keresztül” – írtuk napra pontosan egy évvel ezelőtt a 2021-es év egyik legfontosabb sztorijaként. Azóta a rezsicsökkentés eredeti formája már a múlté, akárcsak a 480 forintos üzemanyagár sapka, a magyar gazdaság energiaszámlája pedig mintegy 10 milliárd euróval megugrott, és az orosz-ukrán háború miatt is óriási feszültségeket átélő magyar energiapiac végül egy önálló Energetikai Minisztérium létrehozásába torkollott. Közben azt maga Orbán Viktor kormányfő ismerte el néhány napja, hogy a forrongó helyzet és a magas energiaimport ellen egyelőre csak sufnituninggal, részmegoldásokkal tud védekezni a magyar gazdaságpolitika. Ez egyúttal azt is előrevetíti, hogy a 2023-as év is rendkívül eseménydús lesz a magyar energetika, az energiapiacok szempontjából és félő, hogy az óriási kihívásokat nemcsak az infláción keresztül érezzük meg, hanem cégek, akár ágazatok térdre kényszerülésén és a költségoldali versenyképességünk romlásán keresztül is.
Ukrajna megtámadásával Vlagyimir Putyin orosz elnök az eddigi legerősebb üzenetet akarta küldeni a Nyugat felé: Oroszország, mint a világ egyik vezető szuperhatalma, nem tűri tovább, hogy semmibe vegyék. Az invázió egyszerre szólt volna az orosz érdekszférának is: a Kreml meg akarta mutatni, hogy azokat, akik szakadni akarnak Moszkva "öleléséből," napok alatt lesöpri a térképről a modern, ütőképes orosz haderő. A támadás elindult, a háború azonban nagyon máshogy alakult eddig, mint amire akár a Kremlben, akár a Bundestagban, akár a Fehér Házban számítottak. Tíz hónap elteltével az oroszok Ukrajna alig 18-20%-át tudták elfoglalni, az orosz haderő nagyon súlyos veszteségeket szenvedett, a reputációs kár pedig alighanem még ennél is komolyabb. Mindezek mellett a gazdasági háborúban sem áll túl jól Oroszország: bár a szankciózásnak nyertesei nincsenek, eddig nagyon úgy tűnik, az oroszok a Nyugatnál súlyosabb károkat szenvednek. Tetézi az egészet, hogy Kína és India csendes kihátrálásával nemhogy veszélybe kerül a Putyin által áhított, Amerika-ellenes feltörekvő tengely, de még a Moszkva által egyértelműen uralt ázsiai posztszovjet térség integritása is töredezik. Minden eddigi kudarca ellenére még mindig "nyerhet" Oroszország Ukrajnában, világhatalmi szerepét tekintve azonban eddig nettó vesztese a háborúnak: mára talán nem túlzás kijelenteni azt, hogy Kína és az Egyesült Államok árnyékában Oroszország többé nem szuperhatalom.
Nagyon ritkán fordult elő az elmúlt közel száz évben, hogy egy adott évben a részvény- és a kötvénypiacon is esés legyen, 2022 sok szempontból kivételes év volt, és ebben a tekintetben is bekerülhet a tőzsdei történelemkönyvekbe, mert nagyot esett a részvény- és a kötvénypiac is. Az események részben a recessziós félelmekkel és az elszabaduló inflációval magyarázhatók, olyan ritka helyzet állt elő, amiben a jegybankárok nem tudják automatikus lazítással segíteni a gazdaságot és ezzel együtt a részvénypiacokat, mert a magas infláció miatt kénytelenek szigorítani, ami a részvény- és a kötvénypiacon is esést vált ki. Ez nálunk az év egyik legfontosabb, TOP 10-es sztorija.
Alapjaiban írta felül a hitelezés és a megtakarítási piac játékszabályait az elszabaduló infláció 2022-ben. Év végi visszatekintő cikkünkben most a lakáshitelek és a lakossági állampapírok példáján mutatjuk be, mit hozott eddig a durván megemelkedett kamatkörnyezet.
Magyarország modernkori történetében még nem fordult elő olyan, hogy importálnunk kell a kukoricát, az idén azonban ez is megtörtént. A normál években 6-8 millió tonna, jobb években ennél is több kukoricát előállító magyar agrárium komoly exportőrnek is számít, az idei döbbenetes aszály azonban ennek csak a töredékét tette lehetővé. Az idei szárazság nem előzmény nélküli és várható, hogy a klímaváltozás előrehaladtával egyre nő azon területek nagysága, ahol igazán eredményesen nem lehet kukoricát termelni. A kihívás komoly, és évről évre nagyobbnak tűnik. A megoldás egyik lehetséges kulcsa egy Dél-Európában már egyre inkább terjedő haszonnövény, a cirok lehet.
A háború eszkalációjáról szóló tudósításunk folyamatosan frissül.
Itt vannak az ismert részletek.
Egy felmérés eredményeit tette közzé az EY.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
Mi lesz a nyugdíjakkal?
Hogy látja a cég jövőjét az elnök-vezérigazgató?
